FESTÉS - én ezt annyira megszerettem!
Írtam a minap, hogy újra nagy festésekben vagyunk (most elsősorban az otthonunkban). Sokan jeleztétek, hogy érdekelnek Benneteket a tapasztalataink, így örömmel mesélek ezekről. Ez most egy technikaibb jellegű, szárazabb bejegyzés lesz.
Gyertek, fessünk együtt gondolatban!
A Lámpás felújítása során használt anyagok
A mostaniak előtt viszont érdemes egy kitérőt tenni a Lámpás kivitelezésekor használt festékekre. Ez tényleg nem egy lírai bejegyzés lesz.
Az irány mindenképpen az volt, hogy lehetőleg minél “szelídebb”, természetesebb és környezetbarátabb anyagokat keressünk. Közben azért néha belelógott a kezünk a bilibe, de nagyon örülök, hogy ez mindössze egy-két felület esetén történt meg.
Falak bent
A fehér festéknél kezdtük azzal, hogy a móri építkezésünkről maradt “modern” mészfestéket használjuk, előtte kazeines alapozóval (Kreidezeit / Naturillo). Sajnos ez a módszer nem teljesen vált be, így - fájdalmamra - végül diszperzióssal fejeztük be.
A hálórésznél, az ágy mellett igazi élvezet volt az ikonkus Annie Sloan krétafesték falfestékével árnyalni a helyzetet (“canvas” színben). Ehhez a festékhez kötődik egy érdekesség: néha eléggé impulzív vagyok, és a “beharapás” esetében ehhez a festékhez nyúltam, miután semmi mást nem tudtam elképzelni a padlóra (!!!) (ide, egy mini fedett teraszra lehet kilépni a nappaliból, és a korallszínű kis asztalka mellett ücsörögni, kávézni, teázni). Igen, egy falfesték került a padlóra, és azt kell mondjam, hogy másfél év használat, néha egy kis behulló eső/hó, nyestürülék… után is csak néhány alig észrevehető felpattanással szuperál. Odavagyok érte!
A fürdőben vízálló, beltéri nemesvakolatot használtunk (Kreidezeit / Naturillo).
A fürdő és konyha CK lap burkolatát részben táblafestékkel (Skolatex), részben az Annie Sloan krétafesték “carnaby yellow” árnyalatával mintáztuk.
Padló
Beltéren mindenhol egységesen egy vízhígítású padlófestéket (betonra, parkettára is kiváló) kentünk 4-5 rétegben (Tikkurila Betolux Akva). Sok Vendégünk kedvence! Többen otthon is alkalmazzák azóta, vagy tervezik ezzel megoldani a padlójukat. Könnyen felhordható, gyorsan száradó, javítható, jól takarítható. A kád körül a peremeknél nem mindenhol szeretem, de ennyi belefér. Cserébe az egész házban egységes a járófelület, semmi törés, csak a hófehér, tértágító, tiszta hatás. (Egy kis extra infó: az előszobában padloponra - aljzatkiegyenlítő -, a többi helyiségben estrich betonra kentük.)
Bútorok
A térelválasztónál a fekete részek táblafestéknek köszönhetőek (Skolatex). A beltéri ajtókra is ezt kentük.
A régi bútorok felújításánál szintén Annie Sloan krétafestéket használtuk, “epres joghurt” (na, jó, hivatalosan “scandinavian pink”) színben, illetve itt is felbukkant a táblafesték.
A pincelejáró stafnijai - akárcsak a háló fala - Annie Sloan “canvas” színt kaptak.
Kád, illetve napozóterasz korlát
No, itt jött a fejbekólintás - szinte szó szerint… ez volt a legagresszívebb festék, amihez nyúltunk: “kovácsoltvas festék” került ezekre. A maradék-felhasználás motivált, amikor a korláthoz használt anyaghoz nyúltam. A kádat beltéren csukott ajtóknál-ablakoknál nem is tudtam volna festeni. (Kint akkor már nem maradhatott, szállt a por, tereprendezés ment.) A fürdőbe helyezésig a festéstől kellő idő telt el, és ennek a teljesen a nyers alapig “visszahomoktisztított” felületnek nagyon jót tett ez a korróziógátló festék. (Alkyton).
Külső falak
A régi fa felületet visszacsiszoltuk, majd svédfekete (svédvörös, de fekete színben) festéket kapott a fal (Glor-Isol / Naturillo).
Néhol lambériával burkoltunk, ezeken a felületeken pedig egy enyhén fehérrel pigmentált “kikeverős” lazúr került (így szeretnénk elkerülni, hogy nagyon sárgássá váljék majd ez a fenyőanyag) (Kreidezeit / Naturillo).
Új felfedezések 2024-ben
A CK lap dilemmája
Az első nekifutásra maradtak azért megoldatlan kérdések felületkezelés ügyben. A legaggasztóbb számomra végig a konyhában pultként használt CK lap volt, emellett a fürdőpolc (ugyanez az anyag), tehát a vízszintes, intenzívebb használatban lévő CK lapok. A nagy nehezen kikutatott és időről időre újra felhordott impregnáló szer nem hozta meg a kívánt eredményt. Nyáron sok citrom fogyott, a citromsav ellen pedig egyáltalán nem védett az impregnáló (foltokban kifehéredett a pult), és a vörösborfoltokat is beengedte a felületbe. Márpedig egy pultot szabadon kell tudni használni, nem azon gondolkodva, mi lesz majd vele egy kis citromtól.
Sok Vendég nagyon lelkesen állt a foltos pult előtt eddig, és amellett voksoltak, hogy hagyjam így, a használat markáns nyomait megőrizve. Mégis, valószínűleg nem mindenki gondolkodik így, és én sem örülök, hogy egyre “térképesedik”-foltosodik az egyébként rusztikus felület - ezt az én szépérzékem így már nem bírja el.
Hónapok óta töröm a fejemet, mi legyen, és végleges eredményekről még mindig nem tudok beszámolni, de megrendeltem egy jónak tűnő anyagot, és hamarosan kipróbálhatom. (Néhány hét a kikeverés, mert egyelőre Ausztriában tudják ezt elvégezni, de hamarosan már itthon is elérhető lesz a színkeverés szolgáltatás). Őrfi Eszter (Greenster) Dunakanyar-projektjének beszámolóit és fotóit böngészve véletlenül bukkantam rá egy matt, színezett környezetbarát lakkra (Auro), és úgy döntöttem, ezt fogom felhordani egy enyhe csiszolás után. Annyira várom!
Frissítés: megérkezett a színezett matt lakk. Alaposan átcsiszoltam a felületet, majd kipróbáltam a festést, de nem tetszett, hogy túl homogénná vált így a felület látványa. Visszatöröltem, és itthon, máshol fogom elhasználni, mert egyébként nagyon jó vele dolgozni. Úgy döntöttem, hogy a pultot még tovább csiszolom, és ugyanezzel a matt lakkal, de színtelen kivitelben fogom felületzárni. Az impregnálásnál biztosan erősebb védelmet nyújt majd.
A dézsán felfedezett kincs
Dani és Beni, akik a dézsát készítették, a fém dézsatestet keményfa burkolattal képzelték el, és az egyik első kísérleti darab faanyaga éppen fekete színt kapott. Ez lett végül a mi dézsánk. Már az első találkozáskor éreztem az ismerős olaj illatát (nagyon emlékeztetett a sok vizet kapó faanyagok kezelésénél használt tungolajra). Dani elmesélte, hogy színezett olajat használtak, én pedig teljesen bepörögtem! Olaj, és színezett! - beszívódik a felületbe, ápolja és fedi is!
Itthon kerítésépítésben, fából készült sufni állításában vagyunk, és a lazúrok sosem voltak a kedvenceim az időjárásnak kitettebb helyeken (a Lámpásnál a fent említett pigmentált lazúrok csak mérsékelten találkoznak esővel, UV-sugárzással). Így kezdtem el végül itthon is használni egy bármilyen RAL színben kérhető, szerintem csodálatos, környezetbarát keményfa és ápolóolajat (RemmersEco). Kültérre mindenképpen a pigmentált változat ajánlott. Sok-sok forgalmazójuk van, így én is csak lesétáltam egy móri üzletbe, nagyon kedvező áron megrendelték nekem a választott RAL színben, és néhány nap múlva már itt is volt.
Egy extra a falakra
A Lámpásban még nem használtam, és egyelőre nem is indolkolt, de itthon több olyan falfelületünk is van, ahol a három fiúgyermek különböző új árnyalatokat gyárt nekünk (akár a koszos kis mancsokkal, mielőtt befordulnak kezet mosni a fürdőbe). Wein Kriszta (Napi Szemtorna) egy bejegyzésében ódákat zengett egy bizonyos mosható falfestékről (Dulux EasyCare), amely esetében még a ráfröcsögő készülő lekvár is eltávolítható volt a falról. Ez, és csak ez vált be eddig nekünk ott, ahol nem szerettünk volna csempét, vagy egyéb, amúgy könnyen mosható burkolást, hanem ragaszkodtunk a festékhez. Új dimenziók nyíltak a mosdókagylónk mögött és a folyosó falain…